Egy új, nagyon látványos, D nehézségű biztosított út a Felső-ausztriai Traunsee fölött emelkedő sziklaszirten. Izgalmas mászás gyakorlott ferratázóknak. A mászásért meg kell dolgozni: a beszállásig ezer méter szintkülönbséget kell leküzdeni a vállalkozóknak, de a hófehéren csillogó mészkősziklafal megéri az erőfeszítést. Már aki szereti az ilyesmit…
Ott, ahol a Salzburgtól keletre magasodó Oberösterreichische Voralpen vonulatai fokozatosan alacsonyodva elérik a Német-síkságot, amely innen száz és száz kilométeren át húzódik egészen az Északi-tengerig, hatalmas mészkőszirt emelkedik a szűk völgykatlanba szorult fenséges Traunsee víztükre fölé. A hófehér sziklájú, robosztus Traunstein „csupán” 1691 méter magas, ám a tóparttól meredeken égbe szökõ sziklafalak, a nagy relatív magasságkülönbség miatt mégis impozáns méretű hegy, amely már több tíz kilométerrõl szemébe szökik az A1 autópályán közlekedőknek.

Magashegyi trekking kétszáz kilométerre Budapesttől? Igen! Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa, a Gyömbér télen is sokak számára elérhető, és nem csak síelőknek. Ha nincs lavinaveszély, csodálatos havas túrát tehetünk a gerincen, és a végén kiváló Chopok-buktával jutalmazhatjuk magunkat a menedékházban! Írásunk azoknak nyújt segítséget, akik télen is a hegyek közé vágynak és ott is valami különleges élményt szeretnének megélni!

Kerékpárral a Bükk-fennsíkon
A hegyi kerékpározásnak mind szélesedő tábora van hazánkban. Vannak, akik profi szinten űzik a „montizást”, mások csak mint élményekben gazdag outdoor sportnak hódolnak. A Bükk-fennsík csodálatos vidéke Magyarország egyik legszebb kerékpáros terepe is, írásunk ebbe a varázsos birodalomba kalauzol el.

A cikkből betekintést nyerhetünk az egykori kiváló hegymászó rövid, de tartalmas életébe. Megismerhetjük a Magas-Tátrában, a Simon-toronyról ereszkedés közben bekövetkezett tragikus baleset részleteit, és a Wachter Jenő emlékének megőrzésére azóta tett erőfeszítéseket is áttekintjük.

  Hazánk legnagyobb testű gyíkfaja A nyakörvös gyíkfélék (Lacertidae) családjába tartozó hüllő Közép- és Dél-Európában, illetve Kisázsiában elterjedt. Hossza 35 centiméter, de ritkán elérheti a fél méteres hosszúságot is. Középhegységeink napsütötte, bokros-fás hegyoldalain, szikláin találkozhatunk vele. A sziklás vidékeken gyakran feltűnő fürge gyíknál jóval ritkább. A fényes zöld színû állatok tavasszal párosodnak, ilyenkor a hím […]

Gigászi szarvú sziklaakrobaták Az európai és közép-ázsiai magas hegyvidékek talán leglátványosabb növényevő patás állata. Európában a Pireneusokban és az Alpokban él, kelet felé legközelebb a Kaukázusban lehet összefutni vele. A zergéhez (Rupicapra rupicapra) hasonlóan az Alpokból csaknem kipusztították, de az elmúlt évtizedek tudatos védelmének köszönhetően ma már nem számít ritkaságnak az Alpok vidékein a kőszáli […]

Vékony Péter szubjektív beszámolójának segítségével magunk is a havas lejtőkön csúszkálva, vagy a menedékház melegében érezhetjük magunkat. S könnyen lehet, hogy megjön a kedvünk egy hasonló téli hegymászó programhoz…

Saját mobil házikónkban táborozni hangulatos, praktikus és hosszabb távon olcsóbb is, mint állandóan fizetős szállást keresni. Számos tesztet, összehasonlítást olvashattunk már a különféle sátrakról, de a használatukkal kapcsolatos gyakorlati ismeretekről ritkán esik szó. Most ezt a hiányt próbáljuk enyhíteni néhány tanáccsal.

Outdoorsport, extrémsport? Mászás, monti, rafting, síelés? Mindnek ugyanaz a színtere, legyen az a Mexikói-öböl vagy a Mecsek: a természet. Amely, mint tudjuk, pusztul, zsugorodik, szennyeződik. Így kell legyen? A Hegyvilág filozófiájában a turistaság és a természetvédelem összefüggő fogalmak. Minden számunkban foglalkozunk valamely természeti problémával. Most az elszennyezett, kanálissá változtatott patakokról olvashatsz.

A hazai természeti szépségek között a vízesések nem tartoznak a gyakori jelenségek közé. Talán 3-4 ismertebb vízesésről beszélhetünk. Pedig, ha kicsit elfogultak vagyunk saját adottságainkkal, ennél több is akad. Mi eddig 23-at számoltunk össze. Elsőként a legnagyobb természetes vízesést, a Mátrában található Ilona-patak vízesését mutatjuk be.