Bemutatkozás

HEGYVILÁG OUTDOOR KLUB

Klettersteig – Magashegyi túra – Trekking – Sziklamászás – Síelés – Túrasí – Biciklizés

A Hegyvilág Outdoor Klubot hárman alapítottuk: Galli Károly (Károly), Gyulai Péter (James) és Ujjady Zsolt (Zsolti). A célunk, hogy minél több kalandos outdoor programot és jó bulit hozzunk össze, minél jobb csapattal!

Nem vagyunk hivatalos egyesület, sem hivatásos túravezetők. Szeretünk túrázni, klettersteigeken és néha sziklán mászni, magashegyeken túrázni, télen síelni, túrasízni. Ezekben viszonylag tapasztaltak lettünk az elmúlt évek során. A sokféle eltérő érdeklődés mellett közös bennünk, hogy a programokat -­ legyen szó egy kemény mászónapról vagy egy jó síelésről ­- szeretjük alaposan megünnepelni, lehetőleg jó falatokkal és még jobb borokkal.

Az oldalon található túraleírások mind első kézből származnak, azaz megmásztuk őket és saját tapasztalatainkat írtuk le.

 

Galli Károly, Ujjady Zsolt, Gyulai Péter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Károly hozta a túrázást, előbb csak középhegységi, magashegyi trekking formájában, amiből jó 15 éve indultak a klettersteig mászások. Azóta ez rendszeressé vált, az alpesi túrák és klettersteigek száma mára kétszáz fölött van. Leginkább a hosszú, kondícióigényes és mászós alpin jellegű klettersteigeket szereti, mint pl. a Costantini, a Johann, a Seewand, a Königsjodler, az Alleghesi vagy a Kühtai. Télen túrázás, olykor magas hegyekben is, és síelés – ez leginkább csak pályasízés formájában. Edzésnek a futás és a pályaközeli sítúrázás mellett néha a bicaj is előkerül, és 2010-től Mátrabérc induló. Alapfokú és téli alpesi hegymászó tanfolyamot végzett. A Kalandozások a Júliai-Alpokban c. könyv szerzője és a Csodaszép Szlovénia társszerzője, a Hegyvilág Online klettersteig leírások szerzője és szerkesztője.

Péter (James) sorsa a hegyek tekintetében 2008 júniusában az erdélyi Királykőn pecsételődött meg. Akkor viszont véglegesen. Szeptemberben már E-s klettersteiget mászott. Azóta jócskán behozta lemaradását, elvégezte az alapfokú és téli alpesi hegymászó tanfolyamot, és jó néhány kemény klettersteiget tud maga mögött, mint pl. a Kaiserschild, a Pidinger vagy a Königsjodler. Rendszeresen mászik, télen pedig leginkább túrasízni szeret. Gyakori bicajozással erősítgeti a vádliját, mindezek mellett pedig – hogy fér ez az idejébe? – vitorlázik és kisgéppel repül. Nagy lelkesedéssel menedzseli a Hegyvilág Facebook oldalát.

Zsolti a közös trekkingek után 2001-ben csatlakozott az alpesi és klettersteig túrákhoz. Azóta minden évben jó néhányat lenyomott a Hegyvilág Online-ra feltöltött utak közül. Sok nagy szintkülönbségű alpin úton is részt vett (pl. Costantini, Triglav, Grosser Möseler stb.), de leginkább a kevés gyaloglással járó, de nehéz, technikás klettersteigeket kedveli (mint pl. a HTL, a Loser a Reinhard Schiestl steig vagy a Kitzklettersteig, amelynek E-F változatát is legyűrte). A túrákra gyakran motorral érkezik, ami jópár éve az újabb nagy szerelem. Télen a síelés visz mindent, főleg a pályákon száguldozik, de azt már 5 éves kora óta, így sítudása a túrasízés bevállalását is bőven lehetővé teszi. Nem véletlen, hogy a Kalandozások a Júliai-Alpokban c. könyvben ő volt a síelés fejezet szerzője. Újabban rákattant a futásra és a teljesítménytúrákra.

Egy kicsit hiánypótlónak is szánjuk az új Hegyvilág-Online-t. Magyar nyelven hozzáférhető klettersteig leírások meglehetősen korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezen próbálunk valamennyire segíteni. Az oldalon megtalálhatod túráinkról az objektív infókat és saját megjegyezéseinket. Bízunk benne, hogy segít összeállítani egy-egy jó „kletteres” hétvége programját. A fotók készítői mindazok, akik ezen az oldalon bemutatásra kerülnek.

Csapatunkhoz mások is csatlakoznak több-kevesebb rendszerességgel:

tamara

Tamara. Károly felesége, rengeteg közös klettersteig mászás, magashegyi és középhegységi túra szereplője, főleg 2010-ig, amikor is kisfia született. Azóta kicsit kevesebbet mászik, helyette többet fut, de azért ha csak teheti, feltűnik a drótkötelek közelében és olyankor nagyon lelkes.

attis

Attis a legszívesebben az Őrség dimbes-dombos vidékén tekeregne, valamiért mégis időről időre feltűnik az Alpok hegyormai között. Néha még a tériszony is kerülgeti egy-egy meredekebb sziklafalon. De mindig leküzdi! Lehet, hogy épp ez az, ami ide vonzza?

hadnagy

Attilát a Júliai-Alpok vidékén föllelhető első világháborús történelmi emlékek, romok izgatják. Nincs olyan éles gránátokkal, fel nem robban bombákkal teli hajdani lövészárok, amibe be ne mászna. Ilyenkor még legendás veszélyérzetét is elveszíti, ami pedig erősen bejelez a 30 foknál meredekebb lejtőkön.

janos

János igazából a fűszeres pörkölteket és a hideg söröket kedveli. Alpesi kalandjai ennek megfelelően egyszeri alkalomra korlátozódtak és kissé balul sültek el. Hogy mégis évről-évre feltűnik a Zempléni-hegység vadregényes tájain, azt bizonyítja, a túrázás, a vidám baráti társaság és a csülkös bableves jól összekapcsolható fogalmak.

lecso

Lecsó mindig talál rövidebb utat „az erdőn keresztül”, legyen az elázott kukoricás, meredek hegyoldal vagy átkötés két sípálya között. Talán azért jár ritkábban klettersteigre, mert ott viszonylag körülményes rövidíteni…

peter

Péterünk lelkesedése és elhivatottsága példamutató. Szinte folyamatosan mászna, főleg amikor nincsen rá lehetőség. Amikor aztán néha csakugyan eljut a hegyekbe, biztosak lehetünk, hogy a fotók nagy részén ez a hamiskás mosolyú, tar fejű „extrém-mászó” virít.

robi

Robit nem kell bemutatni a kletterezőknek, ő a www.hotaro.hu gazdája, no meg az Osztrák Alpok I. és II. c. könyvek  szerzője. Világcsavargó, kletterező, emellett tájékozódási túraversenyeket szervez. Ha még a sört is szeretné, ő lenne az outdoor ember „archetípusa”.

zoli

Zoli akkor érzi jól magát, ha legalább –10 fok van, s egy jégfalra tapadhat rá. A kitettség élménye nem hatja meg, azt minden nap megéli. Egy macskával él vadházasságban. Vigyázni kell rá, mert egy hütte kényelmes ágyában fekve is képes súlyos fejsérülésekre szert tenni.

Alább egy afféle “ars poetica”-szerű szösszenetet olvashatsz, amely a hajdanvolt Hegyvilág magazin első számának bevezetőjében jelent meg.

A Hincó-tó nyomában

A Koprova csúcsán (Magas-Tátra)

1975-öt írtak, dübörgött a „gulyáskommunizmus”, végéhez közeledett a vietnámi háború és mi családostul kirándultunk „Cseszkóban”, a Felvidéken – így csak otthon lehetett hívni –, hupikék Trabanttal, mackóalsóban, bojtos sapkában, Salko tejkonzervvel, vászon tornacipőben, ahogy „köll”, a Magas-Tátrában, ami akkor az elérhető magashegységet jelentette.
Én, öt teljes megélt esztendőmmel, a Hincó-tó útját inkább apám vállán tettem meg, mint a mesebeli Szindbád nyakába telepedő gonosz manó, de részben saját lábamon értem el az 1944 méteren fekvő tó partját. Rég volt, különös módon mégis emlékszem a túra egy-egy pillanatára. Vagy csak úgy hiszem? Nem, igenis előttem van, ahogy a „fiúk” – apám, nagybátyám – még tovább mentek a Koprovára, míg nekem szégyenszemre a tóparton kellett maradnom az „asszonyokkal”… ki tudja, talán akkor dőlt el, hogy a csúcsokra föl kell menni?
Azóta számtalanszor voltam hűtlen a hegyekhez, de valami mindig visszahúzott. Az első élmények, a gyermekkor meghatározó, holtig kísér. Bármikor újra nekivágok, legbelül ott dereng az a túra a Hincó-tóhoz. Még ha nem is tudok róla. Még ha ma már a saját lábamon kell is mennem.
Mi ebből a tanulság?
Semmi, mondaná Rejtő Jenő.

Számomra az, hogy az értékek állhatatos és megalkuvás nélküli keresése és képviselése életünk alapelve kell legyen. Olyan világban élünk, mikor a média, a politika félrevezet: hamis idolokat állít elénk, silány gondolatokat közvetít, és ha nem figyelünk oda, életünket, szabadidőnket hamar eluralja a selejt. Ám ha állhatatosan kutatjuk saját Hincó-tavunk, Csilkut-hágónk, Északnyugati-átjárónk titkát, tartalmas és gazdag lesz az életünk. A hegyvilág pedig valódi értékeket nyújt. Esztétikai élményt, egészséget, kihívást, önismeretet, teljesítőképességünk határait feszegető kalandot ugyanúgy, mint a mindennapok taposómalmából kikapcsoló pihenést. Menjünk hát, túrázzunk, másszunk, minél többször, minél többfelé! Mindenki saját késztetése, felkészültsége, lehetőségei szerint, a Börzsönybe vagy a Himalájára, XI+ -ért vagy csak a mozgás, a természet öröméért. Akár van tudat alatti Hincó-tavunk, akár nincs. És vigyük magunkkal a gyerekeket, hogy később saját Hincó-tavukat kereshessék, s korán „bevésődött” élményeik alapján váljanak a hegyvilág vándoraivá.


Jó kutatást, jó túrázás kívánunk!

Barátsággal:

Galli Károly, Gyulai Péter, Ujjady Zsolt